Nem láttam még minden ígéretesnek tűnő, avagy közönségi és kritikai visszhangban fürdőző filmet 2017-ből (sem az új Star Wars-t), de kiválogattam nyolc kitűnő darabot az idei felhozatalból, amit mindenkinek szeretnék a figyelmébe ajánlani.
Wind River
A tavalyi év egyik legjobb filmjének (Hell or High Water) a forgatókönyvét Taylor Sheridan írta, aki idén megrendezte az első moziját. Ezért talán nem kellett volna meglepetésként érjen, de a Wind River egy olyan egyedi atmoszférával bélelte ki a cselekményét, amely letarolt mindent maga körül. Wyoming indiánrezervátumában meggyilkolnak egy tizennyolc éves indián lányt. A térség vadásza és az FBI által kiküldött fiatal ügynöknő erednek a gyilkos nyomába. Sejthetitek, ez nem az a film, ahol a történet grandiózussága adja majd a különlegességet. Ez egy olyan film, ahol a karakterek tragédiája, gyásza, elveszettsége és a természet ellen vívott (de már a kezdettekkor elveszített) harca adja a gerincét. A lélek dekonstrukciója, az értelmetlen veszteségek feldolgozásának tanulmánya, ahol minden karakter hús-vér, élő-lélegző ember. Az a fajta történet, amelyben azonnal elveszik a néző - Taylor Sheridan előtt nagy jövő áll.
Logan Lucky
Steven Soderberg visszavonult, aztán rendezett egy tévéfilmet (Behind the Candelabra), majd egy tévésorozatot (The Knick), aztán idén a Logan Lucky-t. A fene egye meg, szegény ördög akárhogy igyekszik is, csak nem képes feladni ezt a filmezés témát - szerencsére. Nem vagyok különösebb rajongója a munkásságának, de ebben a filmben egyszerűen minden annyira klappolt, totálisan bedőltem neki. Van ez a két redneck suttyó Észak-Karolinában, Amerika délkeleti részén, ahol a legtöbb embernek egy marék észnél többet nem osztottak, Jimmy és Clyde Logan (Channing Tatum és Adam Driver). Elsőre tökéletesen kiválasztott példának tűnnek ennek az életmódnak, illetve intelligenciának a szemléltetéséhez, aztán mégis kirabolnak egy bankot ketten, úgy, hogy senkinek sem tűnik fel egy ideig. Ebben pedig segítségükre van Joe Bang, azaz Daniel Craig karrierje legszórakoztatóbb szerepében. Heist-film, néhány remek csavarral, de ami sokkal fontosabb, hatalmas szívvel és odaadással, remek humorral és szívmelengető délkeleti hangulattal. Az idei legjobb szórakozásom.
Trainspotting 2
Van egy jelenet a Trainspotting 2 végén, ami annyira pontos, annyira találó, annyira spot-on, hogy telibe kúrja a szívedet. Megosztó folytatás lett Irvine Welsh heroinfüggő bandájának 20 évvel későbbi nosztalgia-utazása (“You're a tourist in your own youth.”), és ha nem Danny Boyle tér vissza rendezőként, ha nem kokettál Welsh-sel és John Hodge forgatókönyvíróval, akkor valószínűleg fele ilyen jó sem lett volna. Nehéz úgy beszélni múltról és jelenről, hogy ne hánytorgassuk fel a hibákat, az árulást, a barátságot, és a T2-nek nem is mindig sikerül, ellenben a szinte észrévétlen nüanszokban sokkal többet mond mindezekről, mint egyébként bárhol. Welsh vendégszereplése pedig pazar.
The Meyerowitz stories
2017 legfurcsább vígjátéka egy különc családról, amelyben Adam Sandler újra megmutatja, hogy tud játszani is, ha akar, Dustin Hoffman pedig borzasztóan arrogáns és szemérmetlenül vicces. Ez a szedett-vedett család összegyűlik, hogy megünnepelje szobrász apjuk karrierjének sikerét. Persze, mint minden jó komédiában, itt is kiderül, hogy a felszín alatt millió sérelem, bánat, elfojtott harag és düh lakozik, de amikor azt hinnéd, hogy mindez tragédiába fordul...csak még viccesebb lesz. Ínyencség ez a film, talán nem véletlenül jött ki a Netflixen, Noah Baumbach rendezésében.
Wakefield
Bryan Cranston legérettebb szerepe a Breaking Bad óta. Itt írtam róla.
Brigsby Bear
James Pope-ot kisgyermekkorában elrabolja egy házaspár, és egészen a korai huszas éveiig egy földalatti bunkerben nevelkedik. A film ott veszi fel a fonalat, amikor rendőrök törnek rájuk, hogy kiszabadadítsák a fiút. James földalatti élete során beleszeret egy Brigsby nevű nagyfejű tévémaci VHS-ről sugárzott kalandjaiba, amelynek kizárólag ő a közönsége. Amint kikerül a nagyvilágba, egyértelművé válik számára, hogy reprodukálnia és folytatnia kell Brigsby történetét, úgyhogy fog egy kamerát és nekiáll megvalósítani az álmát. Az év legártatlanabb naiv független filmje, amiben Mark Hamill aprócska feltünése lelkesítőbb, mint a visszatérése a Star Warsban.
I am Heath Ledger
A dokumentumfilm, amely bemutatja, hogy miért Heath Ledger a valaha volt egyik legnagyobb vesztesége a filmvilágnak. Barátok, családtagok és azóta feltört ausztrál színészek nyilatkoznak, akiknek beszámolóján és Heath többezer órányi házifelvételén keresztül jutunk el ahhoz a tehetséghez, akiben még ott volt egy egész világ, amit már nem oszthatott meg velünk.
Gifted
Marc Webb (500 days of Summer) legújabb drámája, amelyben Chris Evans neveli elhunyt nővére kislányát, akiről kiderül, hogy rendkívüli matematikus adottsággal rendelkezik. Igen, tudom, ez pont úgy hangzik, mint egy ótvargiccses koraesti Hallmark film, de szerencsére minden ellenkező komponens megtalálható benne. Egy intelligens családi dráma, remek alakításokkal, kiváló párbeszédekkel és a két főszereplő között kialakult kötődésről. Az év egyik meglepetésfilmje.
