"/>

Világgá mentem, mindenki bekaphatja - 7 film a társadalmat elhagyókról

2018. július 08. 22:41 - Peterbencze Akos

Kevés igazán nagyszerű film készült a modern világot maguk mögött hagyó, társadalomból kilépő figurákról, pedig a téma sosem kopik ki a köztudatból. Ahogy a vadnyugat korában is szélnek eredtek a törvényenkívüliek, a mai modern társadalomban sincs ez másképp, talán csak nehezebben azonosítjuk őket. Van abban valami különleges, megfoghatatlan varázslat, amikor az ember hátat fordít a normáknak, a civilizáció vívmányainak vagy a percre-pontos mindennapi rutinnak, hogy megváltoztassa az életét.

lost_in_america_posztba.png

A most következő filmek ennek a varázsnak a megragadásával próbálkoztak hol több, hol kevesebb sikerrel.

Elveszve Amerikában / Lost in America (1985)

lost-in-america-_vilagga_mentem_poszt4.jpg

Albert Brooks szatírája görbetükör egy felső középosztálybeli házaspárról, akik a harmincas éveiket taposva úgy döntenek, hogy világgá mennek. A férjt előléptetés helyett áthelyezik, majd kirúgják a munkahelyéről, ezért eladják a házukat, vesznek egy lakókocsit, hogy átszeljék Amerikát. A megtakarításuk bőven fedezné a kényelmes utazást, amikor beüt a krach. Nem lövöm le a fordulatot, legyen elég annyi, hogy néhány csábító hippi eszme és a szabadság után való vágyódás nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy valaki hátat fordítson mindennek, és elinduljon világgá. Brooks dialógusai tele vannak abszurd humorral, kimondatlan féligazságokkal és spontán dühkitörésekkel, az amerikai álmot hitvesi problémák, kapzsiság és Vegas lelketlen neonkavalkádja szövi át lidércekkel. A végefőcímet látva pedig mindenki kétszer meggondolja, hogy érdemes-e magunk mögött hagyni az életünket, amit egyszer már felépítettünk.

Captain Fantastic (2016)

captain-fantastic-2016-viggo-mortensen.png

Ben (Viggo Mortensen) a Sziklás-hegység vadonjában neveli gyerekeit, vadászatra, földművelésre és tudatos gondolkodásra tanítja őket. A buta társadalomnak hátat fordítva saját, fontosnak tartottak eszméi és a család egységét szem előtt tartó erkölcsökhöz ragaszkodva oktatja őket az életre. Azonban amikor elveszítik hosszú ideje betegeskedő édesanyjukat, el kell hagyniuk a vadont, hogy eljussanak a temetésre. Az özveggyé vált apának pedig szembe kell néznie a maga mögött hagyott múlttal és saját döntései lassan megkérdőjeleződő mivoltával. Meddig lehet gyümölcsöző egy gyerek számára a társadalomtól elvágott élet, és mik azok a kompromisszumok, amit egy szülőnek akarata ellenére meg kell kötnie, hogy biztonságos és lehetőségekkel teli jövőt teremtsen számukra? Viggo Mortensen élete legérettebb alakítását nyújtja ebben a nagyszerű drámában, amely olykor kíméletlenül őszinte, míg máskor szomorúan nyers, ugyanakkor felemelően képes mesélni az élet nagy pillanatairól és a velük járó érzelmekről.

American Honey (2016)

american-honey1.jpg

A XXI. század amerikai generációnak filmje szemtelenül fiatalon és felelőtlenül száguld tűzön-vizen át a nagybetűs életbe, nem tudva, hogy mi vár rá a másik oldalon. Andrea Arnold mozija egy csapat fiatalról szól, akik egy kisbuszban utazzák keresztül Amerika nyugati régióit, elszakadva minden valaha létezett családi vagy egzisztenciális gyökerüktől. A társadalom kívülállóivá valamint egy új közösség tagjaivá válnak, miközben Lil' Waynetől kezdve Bruce Springsteenen át egészen Rihannáig üvölt a zene, hogy aláfesse a drogokban dúskáló kemény partizást és a távolba vesző jövőképet. Mintha a Spring Breakerst meg a Thelma & Louise-t összegyúrták volna egy háromórás road tripbe, amelyet Terrence Malick rendezett. Egy eltévelyedett generáció kaotikus tablója Shia LaBeouf-al és az első szerepét játszó texasi Sasha Lane-el.

Vadon / Wild (2014)

wild_kep.jpg

Cheryl (Reese Witherspoon) a szex- és drogfüggőségből úgy akar megmenekülni, hogy legyalagol ezeregyszáz mérföldet Amerika nyugati partvidékén. Bizonyos aspektusaiban olyan ez a film, mint az Út a vadonba sekélyesebb női verziója. Reese Witherspoon nem pont az a színésznő, akitől túl sok komor és letaglózó alakítást láthattunk az évek folyamán, de ki kell jelentem, hogy a Vadonban igazán remekül játszik. A filmről sajnos nem lehet egyértelmű szuperlatívuszokban nyilatkozni, ettől függetlenül Jean-Marc Vallée (a Dallas Buyers Club rendezője) jó munkát végzett, és aki bírja az efféle drámába oltott útkeresést, az nem fogja megbánni a megtekintést.

Tracks (2013)

tracks_poszthoz.png

Nehéz erről a filmről érdemben beszélni, mert valójában egy fiatal lány belső utazását meséli el. Robyn Davidson négy tevével és hűséges kutyájával vág neki a Nyugat-Ausztrálián átívelő majd' kétezer mérföldes túrának, hogy megtalálja önmagát. A zabolátlan ausztrál tájak lélegzetelállítóak, szinte érezzük a forró napsugarakat a bőrünkön, miközben veszélyesebbnél veszélyesebb helyekre kalauzol el bennünket ez a csodálatra méltó lány. Ámulattal vegyes izgalommal figyeljük, ahogy küzd a természet viszontagságaival és belső démonjaival. Egyúttal azok közé tartozik ez a mű, amely tökéletes hitelességgel mutatja be ember és állat szoros kapcsolatát. Minden képkockájában lenyűgöző mozi Mia Wasikowska törékeny, mégis fáradhatatlan alakításával.

Harcosok klubja / Fight Club (1999)

fight-club-cinematography-life-lessons-18.jpg

Hova lehetne mélyebbre menekülni, mint a saját elmédbe? A Harcosok klubja gyakorlatilag a definíciója lehetne a társadalom megvetésének. A hipotézise annyira briliáns és egyedi, hogy megismételhetetlen. Chuck Palahniuk könyvéből egy annál is jobb filmadaptáció készült, ami a kulturális alapműveltség részét képezi, ha társadalomról beszélünk. Megkerülhetetlen.

Út a vadonba / Into the Wild (2007)

vlcsnap-2018-07-03-22h17m11s186.png

Chris McCandless (Emile Hirsch) miután lediplomázott úgy dönt, hogy világgá megy. Van terve. Alaszkába tart, hogy a természet kegyetlen és zord, ugyanakkor mesebelien gyönyörű vadonjában élje az életét. Millió lehetőség áll előtte, mégis sutba dobja valamennyit a pénzzel együtt, hogy egy egészen másfajta utat válasszon. Amíg eljut végső állomására, útközben találkozik néhány érdekes figurával, és így vagy úgy, de nyomot hagy bennük, és ők is benne. Tíz évvel ezelőtt láttam először Sean Penn remekművét, és azóta szinte egybeforrt nálam a "szabadság" kifejezéssel. Ezért nagyrészt azonban Eddie Vedder megunhatatlan, vibráló, élettel teli zenéje a felelős, amelyet azóta sem bír kikopni a lejátszómból. Ez viszont cseppet sem csorbítja a film érdemeit. Akárhányszor látom ezt a csodát, vagy hallgatom felemelő zenéjének sorait, mindig azt érzem, hogy le tudnék lépni a világ elől - persze az idő sosem alkalmas. Van egy csipetnyi giccs a filmben, kár lenne tagadni, ugyanakkor mégis annyira velős és egyetemes, hogy szinte tettekre sarkallja az embert, hogy változtasson az életén. Kezdjen el élni, világot látni, ismeretlen ösvényekre lépni, legyen bátor és vakmerő, mint Chris, de egy dologra mindig figyeljen: sose maradjon egyedül.

Címkék: filmajánló